( Hossz� vers,de nagyon sz�p!�rdemes elolvasni.)

Cipellek
 

Szeretn�lek,
de m�r k�s�
- s�rod felett
f�zfa n� - s
szomor�
�gai alatt,
arcomra
kimondatlan
szavak
- m�ly bar�zdak�nt -
hullanak.

M�g s�rt
a napf�ny:
- minden
c�ltalan -
ajt�mon
lakat
kattan,
s ablakom
f�gg�nye
/ne l�ssak �s ne l�ssanak/
beh�zva
maradt.

Lelkemhez
l�ncol
a v�dl�
eml�kezet -
k�nl�d�som
nem ereszt.
rosszul szerettelek!?
/Nem hallottam meg
szavaid
k�zt,
a sz�netet./

/B/oml�
mag�ny.
Lavinak�nt
temet,
a volt-m�lt, s
a nincs-jelen.
A j�v�?
Vakv�g�ny.
Magamra
maradtam.
�rv�n.
/Az id�
nem felejteni
tan�t,
csak
megszok�sra…
K�rtem:
�lj Te n�lk�lem,
m�gis �n
fekszem
�res �gyra./

�gy hittem
- egykor -,
nem lehet
nagyobb a csend,
mint mikor
- �szrev�tlen -
elkoptak
a tegnap
moh� cs�kjai.
/S most,
hogy m�g neszez�sed
sem hallom,
gondolataim
folyton
d�ngetik
homlokom
�s semmi sem tudja
t�lharsogni
n�ma sikolyom./

Gyenge vagyok.
A hal�lhoz
gy�va.
Lassan
em�szt�d�m majd
bele
az �let-pusztas�gba.
/Mert igen,
a h�don �llva,
gondoltam
a hal�lra.
M�g tollam
hegy�n
csonka szavak
j�rtak-keltek
- vel�k
fel-felsejl�
eml�kk�pek
feleseltek -
a Nap
aranyhidat �csolt
ment�ben
s n�h�ny
tele/s/�rt lapom
fog�csk�t j�tszott
a sz�llel
a m�lyben./

… �, h�nyszor emlegett�k
- �sszemosolyogva -
azokat az els�,
�r�lt napokat,
mikor
azt k�rdezted,
- nevetve -
mondjam h�t,
j�tsz�t�rsad leszek-e?
/S eml�kszem
a sz�ra,
mikor el�sz�r
mondtad ki
- s�rva -,
�s nem feledem
azt az est�t,
mikor t�rden �llt�l
- kezed
egy kis z�ld dobozt
fogott -
a sz�vem
�gy kalap�lt,
pedig tudtam:
sohasem leszek
igazi ar�d…/

Az els� �jen
r�mcs�koltad
a s�v�rg� h�napok
minden v�gy�t.
/�s azon az
�tvirrasztott �jszak�n,
mikor egym�s �l�be
b�jva
�r�kig n�zt�k
a ny�r-este
meteorit-rajz�t…/

- Te akkor mit k�v�nt�l?
… mikor
a v�ros felett
a csillagos eget
f�rk�szt�k.
- �n lopva
arcod
figyeltem…
/Hajnalban
szeretkezt�nk
- oly� moh� v�ggyal,
ahogy azel�tt soha -
�getett
minden
�rint�sed,
mintha az els�
volna
�s m�hem
azon az �jjen
mag�ba fogadta
- hetekig mag�ban hordta -
a sejtet,
ki gyermek�nk
v�g�l
nem lehetett…/

… s ha k�rdeztem,
�ledben �lve:
hogy� lehetsz
ennyire
l�ke?
Te
komolyan
azt felelted:
ha nem lenn�l az,
nem is
lenn�k melletted.

… a d�h�t,
mikor �kl�d
nyomot hagyott
- most is l�tom -
a tap�t�nkon…

… a k�st,
a mocskos
konyhak�v�n…
/… a szenved�lyes
- n�ha l�zig tart� -
sz�csat�k
ut�n
�lomba
ringat�
kezed…/

- Te se feledd!

S hogy hal�nt�kod
g�dr�be
�pp beleillett
homlokom.
H�nyszor bizonygattuk,
Kedvesem,
mi ez,
ha nem jel:
�sszetartozunk?!
/�Semmi�k m�g�tt
rejt�zik
a f�jdalom./

… volt, hogy
egy�tt olvastuk
Merl�t,
vagy
szavaltuk
Pilinszky
vers�t,
s ha azt d�doltad f�lembe: �:
�… szeretn�lek,
csak egy percre…�
elsodort
az este.
/Majd �rtatlan k�ppel
k�rdezted:
egy tigrincs
libab�r�s
hogy� lehet?!/

Most
csukott
szemh�jam v�szn�ra
vet�tem
az elm�mbe
m�lyen
be�gett
k�peket.
- Oly� kev�s!
H�t ennyi j�rt!
Ez volt kim�rve.
- �s b�r n�ha
f�jt,
meg�rte…
… hogy
Fel�d sodort
a Csillag-Sors,
�s l�ngolt.
/Az �lmok
olykor
kegyesek.
�jrafonj�k
Sorsom,:
Sorsodba.
Mindig
Fel�d megyek./

Nem felejtem
az �rz�st,
a szavakat,
�s azokat
a napokat
- m�g azt az utols�
sz�rny�t se!
Azt a romba d�nt�
�tkozottat,
mikor
hi�ba
ki�ltottam
fuldokolva
neved…
/szemh�jad
meg se
rebbent
- �s lez�rt
pill�id m�g�tt
nem �lom
j�rt:
mag�hoz cs�b�tott
a hal�l.
J�ghideg
kezed
m�r hi�ba
vettem
kezembe
�s hasztalan
cs�koltam
homlokod,
- a v�r
ajkaidra fagyott…/

A k�zelg�
�nnepre,
mit k�rek?
- k�rdezted,
majdnem utolj�ra.
M�g
v�gyhatok?
A meg nem �lt napok…
/A sz�,
mely kimondatlan
maradt
- mi m�r
csak
gondolat…
… nincs
azokn�l mag�nyosabb,
kik
a f�ldi l�tben tal�lkoznak…/

�gy,
akarva-
akaratlan,:
sz�ntelen
cipellek
magamban.